A ZÖLDSÉGLEGYEK A LEGGYAKORIBB KÁRTEVŐK
A kártevők között mindenekelőtt a zöldséglegyek (viráglegyek) jelentik a legnagyobb problémát: megrágják a gyökereket, így a növények elfonnyadnak és elhalnak. A káposztalepke a káposztát, a fésűslábú viráglégy a babot és a borsót károsítja. A sárgarépába a répalégy lárvája rágja be magát. Annak érdekében, hogy a kártevők ne tudják megtámadni a zöldségeket, takarjuk le őket fátyolfóliával. Csapadékos években a gombás megbetegedések károsíthatják a kertet: a paradicsomot a fitoftóra, az uborkát pedig a peronoszpóra támadhatja meg.
Bab betegségek és kártevők
1. Babrozsda (Uromyces appendiculatus var. appendiculatus)
Tünetek
•• Az idősebb leveleken sárga vagy sárgásbarna, enyhén kidomborodó foltok (himlők) jelennek meg. A fonákjukon eleinte fehéres, később barna rozsdahólyagok láthatók. Erős fertőzés esetén lehullanak a levelek.
2. Lóbabzsizsik (Bruchus rufimanus)
Tünetek
•• A babhüvelyeken gombostűfej nagyságú barna foltok keletkeznek. Ezek a foltok magokon is előfordulnak. A magok belsejében még apró, színtelen lárvákat is találhatunk.
3. Közönséges vagy kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae)
Tünetek
•• A levelek fakózöldre vagy sárgára színeződnek. A fonákjukon finom szövedék látható. Később a levelek barnák lesznek, és a növény elhal. Ez a kártevő száraz meleg időben lép fel.
Uborka betegségek és kártevők
1. Uborkaliszharmat kígyóuborkán (Sphaerotheca fuliginea, Erysiphe cichoracearum)
Tünetek
•• A leveleken lisztes-fehéres foltok képződnek, melyek idővel az egész leveleket befedhetik. Erős fertőzés esetén a levelek bebarnulnak és elhalnak.
2. Uborkaperonoszpóra (Pseudoperonospora cubensis)
Tünetek
•• A leveleken szögletes, a levélerek által határolt foltok képződnek. Később bebarnulnak a levelek, és ezt követően gyorsan elhal a növény. Ez a betegség nyáron, csapadékos időjárás következtében lép fel.
3. Palánta tőfekély (Pythium debaryanum)
Tünetek
•• A szár az alapnál kiszárad, és barnásra színeződik. A gyökerek csökevényesen fejlődnek, ennek következtében a növény elfonnyad, majd elhal. A gomba a talajban telel át.
1. Levéltetű kígyóuborkán (Aphidina)
Tünetek
•• A fiatal levelek összesodródnak, a hajtásvégek elsatnyulnak, idővel el is halhatnak. Mézharmat képződik a növényen, és fekete korompenészgombák telepednek meg rajta.
2. Takácsatka kígyóuborkán (Tetranychus urticae)
Tünetek
•• A levelek fakózöldre vagy sárgára színeződnek. Felületükön, valamint a hajtásvégeken finom szövedék képződik. Idővel a levelek bebarnulhatnak, és a növény kipusztulhat. Ez a fertőzés főként meleg, száraz klímában, a melegházban lép fel.
3. Liszteske (üvegházi molytetű) kígyóuborkán (Trialeurodes vaporariorum)
Tünetek
•• A liszteskék kis fehér tetvek, a levelek fonákján élnek. A leveleken és a termésen mézharmat-kiválás látható, majd ezt követően megtelepednek a fekete korompenészgombák. Ez a fertőzés a paradicsomot is megtámadhatja.
Káposzta betegések és kártevők
1. Káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicae, Alternaria brassicicola)
Tünetek
•• A káposztaleveleken csapadékos időjárás esetén kerek, koncentrikus körökből álló, barna vagy szürke foltok képződnek, részben fekete pöttyökkel (spóratartókkal). A fertőzés először az idősebb leveleken lép fel.
2. Káposzta-gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Tünetek
•• A növény elfakul, elfonnyad és elhal. A gyökerén csomószerű megvastagodások képződnek. A karfiol, a kínai kel és a karalábé hajlamos a golyvásodásra. Talajgomba okozza.
3. Káposztagyökérgubacsormányos (Ceutorhynchus pleurostigma)
Tünetek
•• A káposzta növekedése visszamaradott, különösen a palántáké. A növény gyökerén és a szár alapjánál gubacsszerű megvastagodások láthatók. Ezek belül üregesek, részben fehér lárvák találhatók bennük. (Így lehet megkülönböztetni a gyökérgolyvától.)
1. Tavaszi káposztalégy (Delia brassicae)
Tünetek
•• A növény elfonnyad és elhal. A gyökereket 1 cm hosszú fehér légylárvák (nyüvek) rágják. A retek és a hónapos retek gumóin jól láthatók a rágásjáratok.
2. Hamvas káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae)
Tünetek
•• A leveleket szürkészöld, fehér viaszgyapjúval fedett levéltetvek szívogatják. Kolóniákban élnek. A növény levelei lilásra színeződnek és eldeformálódnak. A nyári időjárás kedvez a fertőzésnek.
3. Közönséges liszteske (Aleyrodes proletella)
Tünetek
•• A levelek fonákján fehér, légyhez hasonló rovarok ülnek. Károsítják a leveleket. Mézharmat és korompenészgomba jelenik meg. Száraz, meleg időjárás esetén lép fel.
1. Káposztabolha-fajok (Phyllotreta-fajok)
Tünetek
•• Kis, fekete vagy fekete-sárga csíkos bogarak láthatók, amelyek ugrálva mozognak. A fiatal káposztaleveleket rágják. Számtalan, apró harapásnyom vagy kis lyuk mutatja az útjukat. A csíranövények elhalhatnak. Ezek a bogarak főként száraz, meleg időjárás esetén lépnek fel.
2. Nagy káposztalepke (Pieris brassicae)
Tünetek
•• Zöld, barna vagy sárga-fekete lepkehernyók hagynak a káposzta leveleinek szélén, vagy beljebb lyukszerű, ablakos illetve egészen a főérig benyomuló rágásnyomokat. A növény részben a visszamaradó ürülékkel szennyezett. Lepkefajok hernyói lehetnek a kártevők.
3. Felrepedés karalábénál (nem élősködő okozta kár)
Tünetek
•• A karalábégumók felrepednek. Ez a jelenség főként akkor következik be, ha hosszabb száraz időszakot csapadékos időjárás követ. A túlzott trágyázás és a mechanikus sérülések elősegítik a folyamatot. A különböző karalábéfajták eltérő mértékben hajlamosak a felrepedésre.
Sárgarépa betegségek és kártevők
1. Alternáriás levélfoltosság (Alternaria dauci)
Tünetek
•• A répa levelein csapadékos időjárás hatására barnásfekete foltok jelennek meg. Ezt követően elhal a lomb. Csökken a terméshozam. A répagyökéren később szintén fekete foltok keletkezhetnek.
2. Sárgarépalégy (Psila rosae)
Tünetek
•• A répagyökéren rozsdabarna rágásnyomok láthatók, melyeket fehér, 6-8 mm-es nyüvek okoznak. A légy a gyökérnyakhoz rakja a petéit.
3. Mezei pocok (Microtus arvalis)
Tünetek
•• A répagyökereken rágásnyomokat láthatunk. A talajban nyitott lyukak maradnak (fontos megkülönböztető jegy a mezei egér kártételével szemben).
Saláta betegségek és kártevők
1. Saláta peronoszpóra (Bremia lactucae)
Tünetek
•• Az alsó salátaleveleken sárga, később barna foltok láthatók. A levelek fonákján fehér gombatelep képződik. A fertőzött levelek elhalnak.
2. Szklerotíniás rothadás (Sclerotinia sclerotiorum, Sclerotinia minor)
Tünetek
•• A salátanövény elfonnyad és elhal. A szár alapjánál fehér gombafonat keletkezik, itt kezd rothadni a növény. Különböző egyéb, rothadást okozó gombák is felléphetnek.
3. Puhatestűek salátán (Mollusca)
Tünetek
•• A leveleken a szélüktől kezdődően rágásnyomok láthatók. A csigák ürüléket és nyálkacsíkokat hagynak maguk után. A fertőzés főként tartósan csapadékos időjárás esetén lép fel.
Rebarbara, zeller és spárga betegségek és kártevők
1. Levélfoltosság rebarbarán (Ascochyta rhei, Ramularia rhei)
Tünetek
•• A leveleken kerek, részben vörösen szegélyezett, világos közepű foltok jelennek meg. A foltok a száron is előfordulnak. Erős fertőzés esetén, mely főként csapadékos időjárás hatására valószínű, elhalnak a levelek.
2. Szeptóriás levélfoltosság zelleren (Septoria apiicola)
Tünetek
•• A leveleken sárgásbarna vagy szürkésbarna, fekete pöttyös foltok figyelhetők meg. A zeller lombja elhal erős fertőzés következtében. A terméshozam csökken. Ez a betegség csapadékos időjárás hatására lép fel.
3. Közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi)
Tünetek
•• Fekete vagy vörösesbarna, fehér foltos bogarak és piszkosszürke lárvák fogyasztják a spárga leveleit és lerágják a hajtások kérgét. Főleg a fiatal növényeket károsítják. Néha egy további bogár, a tizenkétpettyes spárgabogár szintén megjelenik.
Paradicsom betegségek és kártevők
1. Szürkerothadás (botritisz) paradicsomon (Botrytis cinerea)
Tünetek
•• A száron, a hajtásokon és a terméseken esős időben egérszürke gombagyep képződik, majd a növény rothadni kezd.
2. Fitoftórás betegség (paradicsomvész) paradicsomon (Phytophthora infestans)
Tünetek
•• A leveleken és a száron szürkészöld vagy barna foltok láthatók. A növény kipusztulhat. A terméseken is megjelennek a barna, besüllyedt foltok. A terméshús megkeményedik, és barna színűre rothad.
3. Paradicsom kladospóriunos foltossága (Cladosporium fulvum)
Tünetek
•• A leveleken sárga foltok jelennek meg. A levelek fonákján bársonyszerű, barna spóratelep képződik. Erős fertőzés esetén elhalnak a levelek. Főként melegházban, magas hőmérséklet és páratartalom mellett lép fel.
Hagymafélék betegségei és kártevői
1. Hagymaperonoszpóra mogyoróhagymán (Peronospora destructor)
Tünetek
•• A mogyoróhagymán ovális, szürkészöld foltok jelennek meg. Később lilásszürke gombaspóratelep képződik rajta. Végül elhalnak a levelei. Ez a betegség esős időben lép fel.
2. Hagymarozsda póréhagymán (Puccinia allii)
Tünetek
•• A póré levelein hosszúkás, ovális, rozsdabarna hólyagok keletkeznek, melyek hosszában felrepednek. Ez a gombás betegség főként késő nyáron, meleg időben és magas páratartalom mellett lép fel. A tartós eső inkább csökkenti a gomba megjelenését.
3. Mogyoróhagymalevéltetű metélőhagymán (Myzus ascalonicus)
Tünetek
•• A metélőhagymán tömegesen megjelenő, világoszöld színű levéltetvek láthatók. Mézharmat és az ezen megtelepedő korompenészgombák megjelenése okoz károkat a növényen. Ez a fertőzés főként a melegházban vagy a szobában, magas hőmérséklet
mellett fejlődik ki.
1. Hagymamoly póréhagymán (Acrolepiopsis assectella)
Tünetek
•• A levelek felszínén hernyórágás látható. Később járatok jelennek meg a levelekben, amelyeket sárgásfehér, 13 mm hosszú lárvák rágnak ki. A mélyebb rágásnyomok nyomán rothadás is kialakulhat.
2. Póréhagymafejaknázólégy (Napomyza gymnostoma)
Tünetek
•• A fertőzés első jeleként a kifejlett légy apró, sorokba rendezett, pontszerű szúrásnyomai láthatók. A lárvák később rágásjáratokat képeznek a levélben és a póré szárán. A barna bábok, amelyek a járatokban a száron hátramaradnak, szintén károsítják a növényt.
3. Dohánytripsz póréhagymán (Thrips tabaci)
Tünetek
•• Kb.1 mm hosszú, világos vagy sötét színű rovarok szívogatják a leveleket. Kis, fehéres vagy ezüstösen csillogó foltok alakulnak ki. Fekete ürülékcseppek maradnak a leveleken. Ez a kártevő különösen száraz, meleg időben, késő nyáron lép fel.
Növényvédelmi mindentudó
1. rész, almabetegségek és kártevők
Növényvédelmi mindentudó
2. rész, birsalma, körte, cseresznye betegségek és kártevők
Növényvédelmi mindentudó
3. rész, őszibarack, szilva, dió betegségek és kártevők
Növényvédelmi mindentudó
4. rész, szőlő és bogyós gyümölcs betegségek és kártevők
*A blog tartalma a Növényvédelmi mindentudó könyvből származik, a Sziget Kiadó jóváhagyásával.