Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Növényvédelmi mindentudó - 5. rész, zöldségek betegségei és kártevői

Növényvédelmi mindentudó - 5. rész, zöldségek betegségei és kártevői

Minden kertésznek az a vágya, hogy friss, egészséges zöldségeket szedhessen a kertjéből. A zöldségekből és a fűszernövényekből nagy a választék és ez utóbbbiakat az erkélyen és az ablakpárkányos is termeszthetjük, de ez nem mindig olyan egyszerű: előfordulhat, hogy megbetegednek vagy kipusztulnak.Mindig az adott esetben kell mérlegelni, hogy megéri-e beavatkozni. Általában nem szükséges, jobb megelőzni a betegségeket. Ehhez azonban tudnunk kell, milyen problémák léphetnek fel, és mit tehetünk ellenük.

 


A ZÖLDSÉGLEGYEK A LEGGYAKORIBB KÁRTEVŐK
A kártevők között mindenekelőtt a zöldséglegyek (viráglegyek) jelentik a legnagyobb problémát: megrágják a gyökereket, így a növények elfonnyadnak és elhalnak. A káposztalepke a káposztát, a fésűslábú viráglégy a babot és a borsót károsítja. A sárgarépába a répalégy lárvája rágja be magát. Annak érdekében, hogy a kártevők ne tudják megtámadni a zöldségeket, takarjuk le őket fátyolfóliával. Csapadékos években a gombás megbetegedések károsíthatják a kertet: a paradicsomot a fitoftóra, az uborkát pedig a peronoszpóra támadhatja meg.

Bab betegségek és kártevők

1. Babrozsda (Uromyces appendiculatus var. appendiculatus)

Tünetek
•• Az idősebb leveleken sárga vagy sárgásbarna, enyhén kidomborodó foltok (himlők) jelennek meg. A fonákjukon eleinte fehéres, később barna rozsdahólyagok láthatók. Erős fertőzés esetén lehullanak a levelek.

2. Lóbabzsizsik (Bruchus rufimanus)

Tünetek
•• A babhüvelyeken gombostűfej nagyságú barna foltok keletkeznek. Ezek a foltok magokon is előfordulnak. A magok belsejében még apró, színtelen lárvákat is találhatunk.

3. Közönséges vagy kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae)

Tünetek
•• A levelek fakózöldre vagy sárgára színeződnek. A fonákjukon finom szövedék látható. Később a levelek barnák lesznek, és a növény elhal. Ez a kártevő száraz meleg időben lép fel.

Uborka betegségek és kártevők

1. Uborkaliszharmat kígyóuborkán (Sphaerotheca fuliginea, Erysiphe cichoracearum)

Tünetek
•• A leveleken lisztes-fehéres foltok képződnek, melyek idővel az egész leveleket befedhetik. Erős fertőzés esetén a levelek bebarnulnak és elhalnak.

2. Uborkaperonoszpóra (Pseudoperonospora cubensis)

Tünetek
•• A leveleken szögletes, a levélerek által határolt foltok képződnek. Később bebarnulnak a levelek, és ezt követően gyorsan elhal a növény. Ez a betegség nyáron, csapadékos időjárás következtében lép fel.

3. Palánta tőfekély (Pythium debaryanum)

Tünetek
•• A szár az alapnál kiszárad, és barnásra színeződik. A gyökerek csökevényesen fejlődnek, ennek következtében a növény elfonnyad, majd elhal. A gomba a talajban telel át.

1. Levéltetű kígyóuborkán (Aphidina)

Tünetek
•• A fiatal levelek összesodródnak, a hajtásvégek elsatnyulnak, idővel el is halhatnak. Mézharmat képződik a növényen, és fekete korompenészgombák telepednek meg rajta.

2. Takácsatka kígyóuborkán (Tetranychus urticae)

Tünetek
•• A levelek fakózöldre vagy sárgára színeződnek. Felületükön, valamint a hajtásvégeken finom szövedék képződik. Idővel a levelek bebarnulhatnak, és a növény kipusztulhat. Ez a fertőzés főként meleg, száraz klímában, a melegházban lép fel.

3. Liszteske (üvegházi molytetű) kígyóuborkán (Trialeurodes vaporariorum)

Tünetek
•• A liszteskék kis fehér tetvek, a levelek fonákján élnek. A leveleken és a termésen mézharmat-kiválás látható, majd ezt követően megtelepednek a fekete korompenészgombák. Ez a fertőzés a paradicsomot is megtámadhatja.

Káposzta betegések és kártevők

1. Káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicae, Alternaria brassicicola)

Tünetek
•• A káposztaleveleken csapadékos időjárás esetén kerek, koncentrikus körökből álló, barna vagy szürke foltok képződnek, részben fekete pöttyökkel (spóratartókkal). A fertőzés először az idősebb leveleken lép fel.

2. Káposzta-gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)

Tünetek
•• A növény elfakul, elfonnyad és elhal. A gyökerén csomószerű megvastagodások képződnek. A karfiol, a kínai kel és a karalábé hajlamos a golyvásodásra. Talajgomba okozza.

3. Káposztagyökérgubacsormányos (Ceutorhynchus pleurostigma)

Tünetek
•• A káposzta növekedése visszamaradott, különösen a palántáké. A növény gyökerén és a szár alapjánál gubacsszerű megvastagodások láthatók. Ezek belül üregesek, részben fehér lárvák találhatók bennük. (Így lehet megkülönböztetni a gyökérgolyvától.)

1. Tavaszi káposztalégy (Delia brassicae)

Tünetek
•• A növény elfonnyad és elhal. A gyökereket 1 cm hosszú fehér légylárvák (nyüvek) rágják. A retek és a hónapos retek gumóin jól láthatók a rágásjáratok.

2. Hamvas káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae)

Tünetek
•• A leveleket szürkészöld, fehér viaszgyapjúval fedett levéltetvek szívogatják. Kolóniákban élnek. A növény levelei lilásra színeződnek és eldeformálódnak. A nyári időjárás kedvez a fertőzésnek.

3. Közönséges liszteske (Aleyrodes proletella)

Tünetek
•• A levelek fonákján fehér, légyhez hasonló rovarok ülnek. Károsítják a leveleket. Mézharmat és korompenészgomba jelenik meg. Száraz, meleg időjárás esetén lép fel.

1. Káposztabolha-fajok (Phyllotreta-fajok)

Tünetek
•• Kis, fekete vagy fekete-sárga csíkos bogarak láthatók, amelyek ugrálva mozognak. A fiatal káposztaleveleket rágják. Számtalan, apró harapásnyom vagy kis lyuk mutatja az útjukat. A csíranövények elhalhatnak. Ezek a bogarak főként száraz, meleg  időjárás esetén lépnek fel.

2. Nagy káposztalepke (Pieris brassicae)

Tünetek
•• Zöld, barna vagy sárga-fekete lepkehernyók hagynak a káposzta leveleinek szélén, vagy beljebb lyukszerű, ablakos illetve egészen a főérig benyomuló rágásnyomokat. A növény részben a visszamaradó ürülékkel szennyezett. Lepkefajok hernyói lehetnek a kártevők.

3. Felrepedés karalábénál (nem élősködő okozta kár)

Tünetek
•• A karalábégumók felrepednek. Ez a jelenség főként akkor következik be, ha hosszabb száraz időszakot csapadékos időjárás követ. A túlzott trágyázás és a mechanikus sérülések elősegítik a folyamatot. A különböző karalábéfajták eltérő mértékben hajlamosak a felrepedésre.

Sárgarépa betegségek és kártevők

1. Alternáriás levélfoltosság (Alternaria dauci)

Tünetek
•• A répa levelein csapadékos időjárás hatására barnásfekete foltok jelennek meg. Ezt követően elhal a lomb. Csökken a terméshozam. A répagyökéren később szintén fekete foltok keletkezhetnek.

2. Sárgarépalégy (Psila rosae)

Tünetek
•• A répagyökéren rozsdabarna rágásnyomok láthatók, melyeket fehér, 6-8 mm-es nyüvek okoznak. A légy a gyökérnyakhoz rakja a petéit.

3. Mezei pocok (Microtus arvalis)

Tünetek
•• A répagyökereken rágásnyomokat láthatunk. A talajban nyitott lyukak maradnak (fontos megkülönböztető jegy a mezei egér kártételével szemben).

Saláta betegségek és kártevők

1. Saláta peronoszpóra (Bremia lactucae)

Tünetek
•• Az alsó salátaleveleken sárga, később barna foltok láthatók. A levelek fonákján fehér gombatelep képződik. A fertőzött levelek elhalnak.

2. Szklerotíniás rothadás (Sclerotinia sclerotiorum, Sclerotinia minor)

Tünetek
•• A salátanövény elfonnyad és elhal. A szár alapjánál fehér gombafonat keletkezik, itt kezd rothadni a növény. Különböző egyéb, rothadást okozó gombák is felléphetnek.

3. Puhatestűek salátán (Mollusca)

Tünetek
•• A leveleken a szélüktől kezdődően rágásnyomok láthatók. A csigák ürüléket és nyálkacsíkokat hagynak maguk után. A fertőzés főként tartósan csapadékos időjárás esetén lép fel.

Rebarbara, zeller és spárga betegségek és kártevők

1. Levélfoltosság rebarbarán (Ascochyta rhei, Ramularia rhei)

Tünetek
•• A leveleken kerek, részben vörösen szegélyezett, világos közepű foltok jelennek meg. A foltok a száron is előfordulnak. Erős fertőzés esetén, mely főként csapadékos időjárás hatására valószínű, elhalnak a levelek.

2. Szeptóriás levélfoltosság zelleren (Septoria apiicola)

Tünetek
•• A leveleken sárgásbarna vagy szürkésbarna, fekete pöttyös foltok figyelhetők meg. A zeller lombja elhal erős fertőzés következtében. A terméshozam csökken. Ez a betegség csapadékos időjárás hatására lép fel.

3. Közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi)

Tünetek
•• Fekete vagy vörösesbarna, fehér foltos bogarak és piszkosszürke lárvák fogyasztják a spárga leveleit és lerágják a hajtások kérgét. Főleg a fiatal növényeket károsítják. Néha egy további bogár, a tizenkétpettyes spárgabogár szintén megjelenik.

Paradicsom betegségek és kártevők

1. Szürkerothadás (botritisz) paradicsomon (Botrytis cinerea)

Tünetek
•• A száron, a hajtásokon és a terméseken esős időben egérszürke gombagyep képződik, majd a növény rothadni kezd.

2. Fitoftórás betegség (paradicsomvész) paradicsomon (Phytophthora infestans)

Tünetek
•• A leveleken és a száron szürkészöld vagy barna foltok láthatók. A növény kipusztulhat. A terméseken is megjelennek a barna, besüllyedt foltok. A terméshús megkeményedik, és barna színűre rothad.

3. Paradicsom kladospóriunos foltossága (Cladosporium fulvum)

Tünetek
•• A leveleken sárga foltok jelennek meg. A levelek fonákján bársonyszerű, barna spóratelep képződik. Erős fertőzés esetén elhalnak a levelek. Főként melegházban, magas hőmérséklet és páratartalom mellett lép fel.

Hagymafélék betegségei és kártevői

1. Hagymaperonoszpóra mogyoróhagymán (Peronospora destructor)

Tünetek
•• A mogyoróhagymán ovális, szürkészöld foltok jelennek meg. Később lilásszürke gombaspóratelep képződik rajta. Végül elhalnak a levelei. Ez a betegség esős időben lép fel.

2. Hagymarozsda póréhagymán (Puccinia allii)

Tünetek
•• A póré levelein hosszúkás, ovális, rozsdabarna hólyagok keletkeznek, melyek hosszában felrepednek. Ez a gombás betegség főként késő nyáron, meleg időben és magas páratartalom mellett lép fel. A tartós eső inkább csökkenti a gomba megjelenését.

3. Mogyoróhagymalevéltetű metélőhagymán (Myzus ascalonicus)

Tünetek
•• A metélőhagymán tömegesen megjelenő, világoszöld színű levéltetvek láthatók. Mézharmat és az ezen megtelepedő korompenészgombák megjelenése okoz károkat a növényen. Ez a fertőzés főként a melegházban vagy a szobában, magas hőmérséklet
mellett fejlődik ki.

1. Hagymamoly póréhagymán (Acrolepiopsis assectella)

Tünetek
•• A levelek felszínén hernyórágás látható. Később járatok jelennek meg a levelekben, amelyeket sárgásfehér, 13 mm hosszú lárvák rágnak ki. A mélyebb rágásnyomok nyomán rothadás is kialakulhat.

2. Póréhagymafejaknázólégy (Napomyza gymnostoma)

Tünetek
•• A fertőzés első jeleként a kifejlett légy apró, sorokba rendezett, pontszerű szúrásnyomai láthatók. A lárvák később rágásjáratokat képeznek a levélben és a póré szárán. A barna bábok, amelyek a járatokban a száron hátramaradnak, szintén károsítják a növényt.

3. Dohánytripsz póréhagymán (Thrips tabaci)

Tünetek
•• Kb.1 mm hosszú, világos vagy sötét színű rovarok szívogatják a leveleket. Kis, fehéres vagy ezüstösen csillogó foltok alakulnak ki. Fekete ürülékcseppek maradnak a leveleken. Ez a kártevő különösen száraz, meleg időben, késő nyáron lép fel.

 

Növényvédelmi mindentudó
1. rész, almabetegségek és kártevők

Növényvédelmi mindentudó - 1. rész, almabetegségek és kártevők

 

Növényvédelmi mindentudó
2. rész, birsalma, körte, cseresznye betegségek és kártevők

Növényvédelmi mindentudó - 2. rész, birsalma, körte, cseresznye betegségek és kártevők

 

 

Növényvédelmi mindentudó
3. rész, őszibarack, szilva, dió betegségek és kártevők

Növényvédelmi mindentudó - 3. rész, őszibarack, szilva, dió betegségek és kártevők

 

 

Növényvédelmi mindentudó
4. rész, szőlő és bogyós gyümölcs betegségek és kártevők

Növényvédelmi mindentudó - 4. rész, szőlő és bogyós gyümölcs betegségek és kártevők

 

 

 


*A blog tartalma a Növényvédelmi mindentudó könyvből származik, a Sziget Kiadó jóváhagyásával.

 

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Növényvédelem