Magyarország természeti adottságainak köszönhetően agrár beállítottságú ország. Területének nagyjából felét szántó, 20%-át erdő, 15%-át szőlő és gyümölcsösök borítják. A vidéki környezet a történelem folyamán mindig is nagy jelentőséggel bírt mind társadalmi-kulturális, mind természeti-gazdasági szempontból, amelynek szerves részét képezi az élelmiszer-alapanyagok, élelmiszerek és takarmányok előállítását biztosító mezőgazdasági tevékenység. Alapvető medence fekvéséből adódóan az ország túlnyomó része síkság, éghajlata mérsékelten nedves. A mezőgazdasági tevékenységhez az országban megfelelő a csapadékmennyiség, a napfényes órák száma magas, jó termőképességű mezőségi és erdőségi talajok borítják. Gyakorlatilag az összes fontosabb mérsékelt övi növény termeszthető. A jó adottságok ellenére jelenleg az ország GDP-jének mindössze 3-4%-át adja a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és halgazdálkodás), a szektorban foglalkoztatottak száma az összes foglalkoztatott 4,5%-a, hozzávetőlegesen 200 ezer fő. A magyar mezőgazdaság 60%-át jelentő növénytermesztés területén elsősorban gabonafélék (búza, kukorica, rizs, rozs), ipari növények (cukorrépa, napraforgó, repce) valamint különböző zöldség- és gyümölcsfélék (burgonya, paradicsom, paprika, hagyma, alma, sárgabarack, őszibarack, bogyósok és szőlő) termesztése zajlik. A mezőgazdaság 30%-át jelentő állattenyésztés alapja a takarmánytermesztés. Legnagyobb részesedése a baromfiszektornak van, ezt követi a sertéságazat, majd a szarvasmarha tenyésztés.
A globalizáció, a modern társadalmi-gazdasági folyamatok megtörték a magyar vidéki élet régóta fennálló stabilitását és az utóbbi évtizedekben egyre többen költöznek vidékről a jobb megélhetési körülményeket kínáló városi területekre. A folyamat következménye nem csak a vidéki területek elnéptelenedése és a családi, hagyományos gazdaságok új generáció által történő átvételének megtörése, hanem a vidék-város ellentmondás erősödése is. A vidéki élet oly szerves részét képező mezőgazdasági tevékenység visszaszorulóban van, mára komoly munkaerőhiány alakult ki a teljes mezőgazdasági szektorban: az 1990-es évekhez képest megfeleződött a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Mivel a városi környezetbe vándorlás elsősorban a fiatal korosztályt érinti, az idősebb korosztály mezőgazdaságban megjelenő részaránya egyre nagyobb, így a csökkenő munkaerő mellett elöregedési tendencia is megfigyelhető. Ez komoly kihívások elé állítja a jövő mezőgazdaságát. Mint minden egyéb területen, a technológia a mezőgazdaságban is folyamatosan fejlődik, az ezzel való lépéstartás kardinális része egy versenyképes mezőgazdaság fenntartásának. Problémaként jelenik meg, hogy ugyan az agrotechnológia fejlődésének köszönhetően a mezőgazdaság élőmunka igénye némileg csökkent, fenntartásához egyre nagyobb szükség van a képzettebb munkaerőre. Az idősek mellett a mégis helyben maradó fiatalok viszont inkább az alacsonyabb iskolázottságú rétegből kerülnek ki és éppen a képzettebb, magasabb iskolázottságú fiatalok hagyják el a vidéket. További gondot okoz a birtokok elaprózódottsága: sok olyan ember kezében is van föld aki városban él és dolgozik és az embereknek nincs pénzük ezen földek felvásárlására. A mezőgazdaságban megkereshető jövedelem alacsony - az országos átlag 80%-a - és nem utolsó sorban jellemző a tőkehiány, az agrárolló nyílásának folyamata (a mezőgazdaságban felhasznált gépek és anyagok ára gyorsabban emelkedik, mint a megtermelt termények árai, így csökken a nyereség). Gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerő hiánnyal, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a vidéket elhagyók tendenciájából fakadóan egyre kevesebb az önellátó gazdálkodás, egyre nagyobb az igény a piacra történő termelésre.
A szektort vegyes gazdálkodási struktúra jellemzi, jelenleg nagyságrendileg 450 ezer önálló és 13 ezer társas vállalkozás van jelen a piacon, ez utóbbiak döntő hányadát 10 fő alatti vállalkozások teszik ki. A termények eltérő sajátosságaiból fakadóan az eltérő mezőgazdasági ágazatok eltérő foglalkoztatási sajátosságokkal rendelkeznek. Állandó foglalkoztatással nagyrészt az állattenyésztésben találkozunk, pl. tej- és tojástermelési, baromfinevelési területen. A termények feldolgozási területén gyakori a három műszakos munkarend, a növénytermesztésben, kertészetekben pedig a szezonális munkák a jellemzők. A hajtatott, fóliás-üvegházi zöldségek termesztése 10-11 hónapra tudnak munkát adni.
Komoly munkaerőhiány jelenik meg az idénymunka területén. A szezonmunkára nyár elejétől október végéig folyamatosan szükség van, ebben az időben havonta átlagosan 60-70 ezer foglalkoztatottnak tud munkát biztosítani a magyar mezőgazdaság. Ilyen mezőgazdasági idénymunkák például a kukorica címerezés, szőlő metszés- és szüret, a szamóca-, málna-, meggy-, cseresznye-, almaszedés vagy a napraforgószirom-szedés. A feldolgozáshoz kapcsolódó munkák is népszerűek, mint például a zöldségcsomagolás. Ezek a lehetőségek a termesztett növény sajátosságainak megfelelően az év különböző szakaszaiban tudnak munkát biztosítani az idénymunkásoknak. A magyar mezőgazdaság fő munkacsúcsa a július amely a gabonafélék, hüvelyes növények, olajos magok esetében jellemző leginkább. A dohány munkacsúcsa az augusztus, a különböző zöldségek, dinnye, gyökér- és gumósnövények pedig májustól júliusig igényelnek munkát. Az alma- és csonthéjasok betakarítását egy június-júliusi és egy szeptember-októberi betakarítás jellemzi, a szőlő esetében pedig több, a munkafázisokhoz köthető munkacsúcs állapítható meg. Az idénymunka egyik fő területe a betakarítás (pl. uborka, paradicsom, alma, körte, barack, eper vagy málna), amely esetében további terhelő tényező, hogy a megfelelő minőség biztosításához gyakran pár nap alatt kell leszedni az érett gyümölcsöket. A munkaerőhiány miatt az utóbbi években előfordult, hogy a gyümölcstermés 10-20%-a is betakarítatlan maradt vagy megkésve sikerült betakarítani, ami utána már alacsonyabb áron volt csak eladható. Mivel a szezonális munka kevéssé jelent biztos megélhetést, az emberek inkább állandó munkákat keresnek a szektoron belül. A korábban idénymunkákhoz csatlakozók közül sokan inkább az egész éven át tartó, folyamatos jellegű közfoglalkoztatást választják, ami szintén nehezíti a megfelelő munkaerő biztosítását a szezonális munkák tekintetében. Akik pedig mégis csatlakoznak ilyen jellegű munkához, azok szívesebben vállalnak a jobban jövedelmező külföldi területeken munkát, elsősorban a nyugati országrészből Ausztriába ingázva népszerű az idénymunka vállalás. Ezzel párhuzamosan Magyarországra pedig a tőlünk keletre fekvő régiókból - elsősorban Ukrajna, Románia, Szerbia területéről - érkeznek, többnyire alacsonyabb iskolázottsági rétegekből vendégmunkások. A legnagyobb munkaerő-igénye a szőlészeteknek, vegyes ültetvény-szőlő, kertészeti illetve növényházi kertészeteknek van. A szántóföldi zöldségtermesztésben is viszonylag nagy a munkaerő igény, míg a szakosodott állattartók és a gabonatermesztők esetében kisebb munkaerő igénnyel számolhatunk.
Fontos, hogy az idénymunkát vállaló alapvetően jó fizikumú, céltudatos, kitartó, magas teherbíró- és állóképességű legyen. A munkavégzés a legtöbb esetben a szabadban történik, ahol az időjárás elemeivel is meg kell küzdeni. Jellemző ezen munkákra a helyhez kötöttség, valamint az időszaki munkacsúcsokból fakadó időszakos munkaerő-szükséget. Előnyt jelent viszont az állandó munkaerő igény, és ha valaki képzettséggel is rendelkezik, biztosan talál magasabb szintű munkát is a mezőgazdaságban. Előnyt jelent az idénymunkásoknak a jelenleg érvényben lévő egyszerűsített foglalkoztatási rendszer, amelynek köszönhetően az alkalmi- és idénymunkák vállalása gördülékenyebb. Segítségével a munkavállalók bejelentése egyszerűbb, a munkáltatók közteher fizetési kötelezettsége alacsonyabb. Ezáltal elkerülhetőek a munka előtti hosszas egyeztetések, gyorsabban meg tud történni a munkába állás. A munkavállaló szempontjából pedig ha a munkáltató fix bruttó keretösszeggel kalkulál, a közteher fizetési engedményeknek köszönhetően a munkavállalót magasabb nettó fizetés illetheti meg. A munkavállalónak nem kell nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot fizetni, valamint bizonyos keretösszeg alatt személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség sincs. A koronavírus járvány a mezőgazdaságban megjelenő munkaerő hiányt tovább súlyosbította, a külföldi vendégmunkások elmaradása még nagyobb veszélybe sodorta az ágazatot. Ennek a nehézségnek leginkább a gyümölcs, szőlő és kertészeti gazdaságok vannak kitéve, ahol éves szinten a munka 40%-át az idénymunkások munkája jelenti. A járvány miatti válsághelyzet hatására az egyszerűsített foglalkoztatás évi időkorlátja 120-ról 180 napra, az alkalmi munka havi időtartama 15-ről 20 napra emelkedett.
Összességében elmondható, hogy Magyarország természeti adottságai kifejezetten jók a mezőgazdasági tevékenység számára, amely kihasználtsága jelenleg alacsonynak mondható. A magyar mezőgazdaságban mára egy olyan kettős válság alakult ki, amelyre egyszerre jellemző a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Ennek okai a népességcsökkenés, az elvándorlás, a pályaelhagyás, az alacsony bérek, az alulképzettség és a gazdasági diszfunkcionalitás. Nagyon fontos volna a fiatalok támogatása, a mezőgazdaságban való elhelyezkedés vonzóvá tétele - több felmérés is kimutatta, hogy a fiatalok ellenállnának a városi szívóhatásnak, ha megfelelő perspektívát találnának vidéken. Az egyre korszerűbb eszközök használata, a digitalizáció térnyerése egy olyan alkalmazkodóképességet igényel, amit ők tudnak a szektorba hozni és érvényesíteni. Fontos, hogy vonzó perspektívát tudjunk mutatni számukra. A munkaerőhiányból fakadóan érdemes mezőgazdasági területen gondolkodni, a https://hu.jobsora.com weboldalon számos munkalehetőség közül lehet válogatni. Képzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakemberekre szinte mindenhol igény van, ilyen például a mezőgazdasági gépkezelő, vagy egyéb speciális területekre szakosodott munkaerő. Elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztésben folyamatos szükség van idénymunkásokra, így aki időszakos, alkalmi munkát vállalna, bőven van Magyarországon lehetősége erre, amit az egyszerűsített foglalkoztatás intézménye is megkönnyít.