Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Késő őszi és téli teendők a kertben

Késő őszi és téli teendők a kertben

A kocsányos tölgy leveleink elszíneződésével érkezik a késő ősz, általában október végén. A fák többsége ilyenkor már csupán csupaszon áll. Végül a tölgy és az utolsó almafák levelei is lehullanak. A fenológiai naptár szerint végérvényesen beköszönt a tél. 

Kései munkálatok

A fenológiai naptár szerint a késő ősszel együtt érkeznek az első kisebb éjszakai fagyok. A tartós fagy azonban ilyenkor még ritka, így bőven van lehetőségünk arra, hogy elültessük a rózsákat és egyéb fás szárú növényeket, valamint földbe dugdossuk az utolsó virághagymákat is. Ha a hőmérséklet már csak nulla fok körül van, legfőbb ideje, hogy leszedjük az utolsó almát, körtét, illetve minden nem télálló zöldséget.

Előkészületek a télre

Ha fenyegetnek az első fagyok, az érzékeny cserepes növényeket vigyük be egy erre alkalmas helyiségbe. majd a fagyérzékeny
tavirózsákat, valamint a begónia, a kanna és a tubarózsa gumóit is helyezzük fagymentes helyre. Ezután következnek
az ellenállóbb dáliák és kardvirágok. elsőként a frissen ültetett és az érzékeny fi atal növényeket takarjuk be,
majd az idősebb, kissé fagyérzékeny növények következnek, köztük a rózsák is.

Természetes védőtakaró

A téli védelemhez a lombhullató fák és cserjék remek alapanyaggal látnak el bennünket. amíg a leveleken nincs betegség
nyoma, jól használhatók szigetelőanyagként. az avar kitűnő védelmet nyújt, ha egyszerűen a fák és bokrok alatt
hagyjuk, később pedig humusz lesz belőle. Csak a fűről, illetve az utakról és a lépcsőkről távolítsuk el a lehullott leveleket,
hiszen ha megáznak, könnyen elcsúszhatunk rajtuk.

Mire ügyeljünk?

Általános teendők

  • A füvet utoljára lenyírjuk, mielőtt jönnek a rendszeres fagyok vagy a tartós esőzés.
  • Az őszi avart elgereblyézzük a fűről.
  • Az első nagyobb fagyok előtt elzárjuk a vizet a kertben, a csapot kitekerve hagyjuk.
  • A kerti tóban meghagyunk néhány szál növényt, hogy amikor a tó befagy, biztosítsák a jég alatti szellőzést; a legjobb, ha fagyásgátló szert (szaküzletekben
  • kapható) használunk.
  • Az érzékeny tavirózsákat és a trópusi vízinövényeket, valamint a veszélyeztetett halakat kiszedjük a tóból, és bent teleltetjük át.
  • Megtisztítjuk és eltesszük a kerti szerszámokat, a locsolótömlőket, és a kannákat kiürítjük.
  • A madarakat rendszeresen etetjük, és friss ivóvizet teszünk ki nekik.


Díszfák és rózsák

  • A késő ősz eleje a szabadgyökerű és a gyökérlabdás növények, valamint a rózsák fő ültetési időszaka.
  • Az ágyás- és a tearózsák tövét földdel feltöltjük, majd fenyőgallyakkal vagy avarral betakarjuk.
  • A frissen ültetett és érzékeny fás szárú növényeket betakarjuk (fenyőgallyal, avarral), főként a gyökérzetet ésa tövet.
  • Az örökzöld lombos vagy tűlevelű, fás szárú növényeket száraz, fagymentes időben alaposan megöntözzük.
  • Felszereljük az új madárodúkat, a régieket alaposan megtisztogatjuk (részben áttelelésre használjuk őket).
  • A házban áttelelő növényeket és gumókat rendszeresen ellenőrizzük.


Virágok és évelők

  • Enyhe időben és nem túl nedves talajon elültetjük az utolsó hagymás és gumós növényeket.
  • A fagyok beköszöntével kiássuk a dália, a kardvirág és egyéb nem télálló növények gumóit vagy hagymáit; hűvös és szellős helyen átteleltetjük.
  • Az elhervadt évelőket tőből levágjuk, ha szükséges, szétosztjuk a töveket; kivétel: a díszes termésű vagy a kissé fagyérzékeny növények (pl. tollbuga, díszfüvek).
  • A frissen ültetett és érzékeny kétnyári vagy évelő növényeket betakarjuk (fenyőgallyal, avarral).

Zöldségek, fűszernövények, eper

  • Az első nagyobb fagyok előtt leszedjük
  • A sárgarépát, a céklát, a fejes és
  • A jégsalátát, az endíviát és a kínai kelt.
  • A a téli zöldségeket (pl. a bimbóskelt) nem szedjük le, ha megfagyott, előbb hagyjuk kiengedni.
  • A mediterrán fűszernövényeket betakarjuk,
  • A fagyérzékeny rozmaringot inkább bent teleltetjük át.
  • A téli zöldségeket erős fagyok esetén fátyolfóliával betakarjuk, a gyökerüket avarréteggel védjük.
  • Kiásunk a kertből néhány metélőhagyma bokrot, átültetjük cserépbe, bevisszük a lakásba, és ott hajtatjuk.
  • Az ablakpárkányon csíráztatunk.
  • Fagymentes időben elvégezzük a talajlazítási munkálatokat.
  • Ha szükséges, mész-, kálium- és magnéziumtartalmú trágyát dolgozunk a talajba; a komposztot és a szaruforgácsot csak tavasszal juttatjuk ki.


Gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök

  • Leszedjük az utolsó mogyorót és diót.
  • A téli almát és körtét hűvös, lehetőleg párás helyen tároljuk.
  • A késő ősz eleje a szabadgyökerű és gyökérlabdás fák, bokrok fő ültetési ideje.
  • A frissen ültetett és érzékeny fás szárú növényeket betakarjuk (fenyőgallyal, avarral, mulccsal), főként a gyökérzetet és a tövet.
  • A gyümölcsfák törzsét fehérre meszeljük, hogy ne károsodjon a kérgük.
  • A gyümölcsfák törzsére helyezett enyvgyűrűt ellenőrizzük, és ha szükséges, kicseréljük.

A rózsák ültetése

Mikor ültessük el a rózsákat?

  • szabadgyökerű rózsa: októbertől áprilisig
  • gyökércsomagolt rózsa: októbertől májusig
  • gyökérlabdás rózsa: októbertől júniusig
  • konténeres rózsa: egész évben
  • Fagyos időben és nagy hőségben egyiket sem ültetjük.


Hol fejlődnek jól a rózsák?

  • Napos helyen; de nem közvetlenül a házfal előtt, a tűző napon.
  • Szellős helyen, ahol a levelek eső után hamar megszáradnak.
  • Jó vízáteresztő képességű, humuszban, tápanyagban gazdag, friss, nem túl meszes talajban.

Szabadgyökerű rózsák előkészítése

  • A szabadgyökerű vagy gyökércsomagolt rózsák
  • hajtásait vágjuk vissza kb. 20 cm-esre.
  • Vágjuk vissza a gyökerek végét is (kb. 1 cm-rel), csak a túl hosszúra nyúlt gyökeret vágjuk le jobban.
  • Ültetés előtt helyezzük a rózsákat vízfürdőbe kb. négy órára; tavaszi ültetéskor 12-24 órára.

Gyökérlabdás és konténeres rózsák előkészítése

  • Eltávolítjuk a cserepet és a csomagolást (kivétel: ha lebomló anyagból készült). A földlabdát jól  átnedvesítjük, a legjobb, ha vízzel teli vödörbe mártjuk.
  • A gyökérlabdás rózsát általában visszavágják, ha mégsem, vágjuk vissza 20 cm-esre. A konténeres rózsának nincs szüksége metszésre.

A rózsák ültetése


Kiássuk a növény helyét: a gödör legalább 10 cm-rel legyen szélesebb és mélyebb, mint a gyökerek vagy a gyökérlabda. A konténeres növénynek kétszer olyan mély és széles gödröt ássunk.
A rózsát olyan mélyre helyezzük, hogy az enyhén megvastagodott oltás helye kb. 5 cm-rel a talajfelszín alatt legyen.
Feltöltjük földdel, és letapossuk a talajt.

Öntözés és feltöltés
A növényt alaposan áztassuk be vízzel, és hagyjuk, hogy a víz jól beszívódjon a talajba.
A rózsa tövére halmozzunk annyi földet, amíg a hajtásokból már csak 2-3 cm látszik ki.
A földkupacot csak kora tavasszal bontsuk ki.

A dáliák teleltetése

Melyik hagymás és gumós növényt kell átteleltetni?

  • dália
  • kardvirág
  • gumós begónia
  • rózsanád (kanna)
  • csokoládé virág
  • ernyősliliom
  • pirosliliom
  • tubarózsa
  • tigrisvirág


Melyik növény mérsékelten télálló?

  • füzéres sáfrányfű
  • óriásjácint
  • boglárka

A szár visszavágása

Ha még nincs nagyon hideg, nyugodtan megvárhatjuk, amíg a dália levelei elkezdenek hervadni. Az első kisebb fagyok nem ártanak a gumóknak.
Vágjuk vissza a szárakat 5-10 cm-esre a gyökérnyak fölött.

A gumók kiemelése

A gumókat egy pár napig hagyjuk benn a földben.
Azután ásóvillával óvatosan lazítsuk meg a talajt körülötte.
Majd emeljük ki a gumókat.

Tisztítás és válogatás
Óvatosan ütögessük le a nagyobb földdarabokat, és tegyük a gumókat védett helyre (pl. a teraszra) száradni.
Szigorúan nézzünk át minden egyes gumót, hogy nem károsodott-e, vagy nincsenek-e rajta betegség jelei. Ezek ugyanis a tárolás alatt az egészséges gumókat is megfertőzhetik.

A gumók tárolása
A gumókat alacsony, homokkal teli ládákban vagy homok-tőzeg keverékében tároljuk.
Lehetőleg sötét, hűvös helyre kerüljenek, ideális a 4-8 °c fok.
Tegyünk a gumókra kis cetlit, amelyen feltüntetjük a fajta nevét, vagy a színét. Így a következő tavasszal nem tévedhetünk a kiültetéskor.

Az évelők téli védelme

Melyik évelő növényt vágjuk vissza csak tavasszal?

  • erdei tündérfürt (Aruncus)
  • törpe őszirózsa (Aster dumosus)
  • kerti tollbuga (Astilbe)
  • menyecskeszem (Coreopsis)
  • kasvirág (Echinacea)
  • iringó (Eryngium)
  • fáklyaliliom (Knifophia)
  • aggófű (Senecio)
  • varjúháj (Sedum)
  • díszfüvek
  • félcserjék, pl.: levendula, zsálya, kakukkfű (csak a kétharmadáig vágjuk vissza őket)


Mivel takarjuk be a növényeket?

  • fenyőgallyakkal
  • avarral (vékony rétegben)
  • kéregmulccsal (csak a jól kifejlett növényeket)

Őszi metszés

A legtöbb évelő elhervadt szárait ősszelvisszavágjuk, a talaj fölött kb. tenyérnyi magasságban.
Így az új hajtások következő tavasszal akadálytalanul növekedhetnek.
Az erőteljes metszéssel többnyire megelőzhetjük a gombás megbetegedéseket is.

Tavaszi metszés
Tavasszal azokat az évelőket vágjuk vissza, amelyek még az elhervadt levelükkel együtt is mutatósak, főként díszes termésük miatt.
A fagyra érzékenyebb fajok esetében a szárak és levelek védelmet nyújtanak a gyökérzónának

 

A növények betakarása

A legtöbb évelő takarás nélkül vagy kevés mulccsal letakarva átvészeli a telet.
A gyökérzet és a hajtások letakarása elsősorban a frissen ültetett növények vagy az érzékeny fajok esetén javasolt.

A díszfüvek összekötözése
A magas díszfüveket (pl. a japánfű vagy a pampafű) lazán összekötözhetjük. ez a hajtásrügyeket nemcsak a fagyoktól, de a túlzott nedvességtől is védi.
Az összekötözés a fáklyaliliomoknál is hasznos lehet.

A fásszárúak téli védelme

Melyik díszcserje vagy díszfa érzékeny a fagyokra?

  • sudárzsálya (Perovskia)
  • kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla)
  • kamélia (Camellia)
  • liliomfa (Magnolia)
  • ózsa, elsősorban a tearózsa és a magas törzsű rózsa
  • néhány rododendron fajta, pl. a havasszépe (Rhododendron)
  • nyáriorgona (Buddleja)
  • hibiszkusz (Hibiscus)
  • táskavirág (Ceanothus)
  • varázsmogyoró (Hamamelis)
  • az „egzotikusok”, pl. füge, pálmafélék

Melyik gyümölcsfa és bokor érzékeny a fagyokra?

  • kajszibarack
  • körte
  • őszibarack
  • kivi
  • szőlő

A gyökérzet védelme
Téli védelemre elsősorban a frissen elültetett fák szorulnak, valamint az érzékenyebb fajok, de azok is főként az első években.
A gyökér körüli részt és a fa tövét takarjuk be 5-10 cm magasan avarral, komposzttal, egyéb mulcsanyaggal vagy fenyőgallyal.

A rózsák védelme
A hidegebb régiókban a tearózsák, az ágyásrózsák és a törperózsák tövét kb. 20 cm magasan takarjuk be földdel, és tegyünk rá fenyőgallyat vagy szalmát.
A magas törzsű rózsák koronáját csomagoljuk be zsákvászonba vagy lenvászonba, lazán tömjük ki fagyapottal vagy szalmával, és alul kössük össze.

Az ágak és hajtások védelme
A  nád- és a gyékényszövet tökéletesen alkalmas a gyümölcssövény, valamint a rododendron és a hortenzia fagyok, metsző szél és erős téli napsütés elleni védelmére.

Az ágakat és a hajtásokat fátyolfóliával, zsákvászonnal vagy lenvászon kendővel is letakarhatjuk vagy bebugyolálhatjuk. Ne műanyag fóliával, mert az nem ereszti át a levegőt!


A gyümölcsfák törzsének meszelése
A fák törzse helyenként felrepedhet, felszakadhat, ha a napsütéses téli nappalok a fagyos éjszakákkal váltakoznak. Ezeken keresztül a kártevők könnyen bejutnak a gyümölcsfákba.
Ezt a problémát meszeléssel megelőzhetjük. Vékony rétegben felvisszük a fák törzsére, főként a napos oldalukon, egészen a korona tövéig. Ha szükséges, tél végén újra megismételjük.


*A blog tartalma az Éves Kerti Mindentudó könyvből származik, a Sziget Kiadó jóváhagyásával.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Park- és kertépítés