Bár ezek a tünetek akkor is megjelennek, ha a kert gazdája a legnagyobb körültekintéssel végzi a növényei körében a növényvédelmet. Ugyanis a növénynek nemcsak növényvédelemre, hanem „ennivalóra” azaz tápanyagokra is szüksége van.
Egyszerű hasonlattal élve, nekünk sem elegendő csak mosakodnunk, hanem szervezetünk és immunrendszerünk megfelelő működésének érdekében táplálékot is szükséges fogyasztanunk, hogy szervezetünk ellenállóbb legyen a betegségekkel szemben és, hogy feltöltsük szervezetünk vitaminkészleteit.
Tehát a növények is szükségük van az egészséges növekedésükhöz a táplálékokra. Igaz ezt kicsit másképp veszi fel szervezetük, mint azt az embereknél tapasztaltuk.
A növények ideális fejlődéséhez szükséges tápanyaga a földben van, mely vízzel érintkezve oldódik, s így felvehetővé válik a növény számára. Nem elegendő csupán műtrágyát szórni a növény alá, mert ilyenkor azzal kiégetjük őket.
Mik is a növény számára nélkülözhetetlen tápanyagok?
- MAKROELEMEK a növény számára fő táplálékok (Nitrogén (N), Foszfor (P), Kálium (K))
- MEZOELEMEK (Kalcium (Ca), Magnézium (Mg), Kén (S))
- MIKROELEMEK (Vas (Fe), Réz (Cu), Cink (Zn))
1. Makroelemek
Nitrogén (N)
A növények hajtásnövekedésében és termésképzésben van nagy szerepe. Növeli a lombtömeget. Mobilis elem, azaz növényen belül is tud „mozogni”. Ez a nitrogénhiánykor figyelhető meg olyan formában, hogy először a növény alsó (idősebb) levelei kezdenek el fakulni, míg a hajtáscsúcsban szép, egészséges, tünetmentes levelek fejlődnek.
Minden elem esetében felléphetnek hiánytünetek, illetve az ellentéte is, amikor túladagolás történik. Egyik sem jó, mert mindkettő negatívan befolyásolja a növény fejlődését és egészségét.
A Nitrogén hiánytünetei:
A növény visszamaradottabb lesz, levelei világosodnak, satnya, csenevész, és terméketlen lesz. A hiánytünetet a már fentebb említett módon először az alsó leveleknél vehetjük észre.
A Nitrogéntöbblet tünetei:
Hírtelen ugrásszerűen megnövekszik a növény szára és levelei.
Csökken a növények fagyállósága, fogékonyabbá válnak a betegségekre.
Foszfor (P):
A foszfor a növény szinte minden élettani folyamatában részt vesz. A növényi sejtek alkotóeleme, részt vesz az anyagcsere folyamatokban, fehérjeszintézisben, a növény fotószintetizálásában és légzésében. A termésképződésben nagy szerepe van.
A Foszfor hiánytünetei:
Hiánytünet közben felléphetnek más elemek túlsúlyai. Ennek következtében a leveleken gyakran figyelhető meg vöröses elszíneződés. Alsó levelek sárgulnak, majd alulról lefelé fokozatosan elhalnak. Ehhez fejletlen, gyenge gyökérzet párosul, melynek következtében csökken a tápanyagfelvétel, és a növény egészségi állapota romlásnak indul. Virágok fejlődése lelassul, maga a virágzás is késve történik, ezáltal kevesebb termés várható.
A Foszfortöbblet tünetei:
Közvetlenül nem mutatkozik a foszfortöbblet tünete. Többlet esetén gátlódik a nitrogénnek a felvétele, míg mikroelemek közül a Zn, Cu, Fe, Mg felvétele.
Kálium (K):
A káliumnak a fotoszintetizálásban, víz párologtatásában, és a növényen belüli anyagok áramlásának befolyásolásában van nagy szerepe.
Fokozza a sejtek egészségét, vastagítja a sejtfalakat. Szerepe van a termésbiztonságban.
A kálium hiánytünetei:
Elsősorban terméscsökkenésben nyilvánul meg. Reutilizálható, vagyis növényen belül újra felhasználható elem. Hiánya először az alsó, idősebb leveleken mutatkozik.
Káliumhiányra utalhat az is, ha a növény a fajtatársaitól eltérően fogékonyabbá válnak a betegségekkel szemben.
A káliumtöbblet tünetei:
Gátlódik a Ca felvétele.
2. Mezoelemek
Kalcium (Ca):
A Kalcium összetett szerepet tölt be a növények életében. A növényi sejtfalak és sejtmembránok működésében vesz részt. Fontos szerepet van a gyökerek egészséges fejlődésében.
A Kalcium hiánytünetei:
Hiánya főként savanyú talajokon jelentkezik, mert az ilyen talajok gátolják a Kalcium felvehetőségét a növény számára. A növény gyökere fejletlen lesz, barnul, elnyálkásodik, majd elhal. Mivel fejletlenek a gyökerek, így maga a növény is fejletlen lehet.
A Kalciumtöbblet tünetei:
Közvetlen tünetet nem mutat, de gátolja a Mikroelemek felvételét, így sárgulást okozhat.
Magnézium (Mg):
A növény zöld színtestjét alkotó elem. Részt vesz a fotoszintézisben. Újra felhasználható elem, de csak egy irányban, a gyökerektől a hajtáscsúcsig. Visszafele nem. Az ionantagonizmusban (más elemek felvehetőképességének befolyásolásában) nagy szerepe van. Elsősorban a Káliumion, a Kalciumion és az Ammónium ion felvehetőségét befolyásolja.
A Magnézium hiánytünetei:
Hiánya esetén csökken a fotoszintézis, a levélen sejtelhalás következtében sárgulás léphet fel.
Az érközökben/érzugokban kifehéredik a levél.
A Magnéziumtöbblet tünetei: Gátlódik a Kalcium és/ vagy a Kálium felvétele.
Kén (S):
A növényi fehérjék, enzimek és vitaminok alkotóeleme. A B1 vitamin összetevője. Illóanyagok felépítésében vesz részt. Olajos növények nagyobb arányban tartalmaznak ként.
A Kén hiánytünetei:
Fehérjeszintézist gátol, így az oldható nitrogénvegyületek felhalmozódhatnak, amitől Nitrogénhiányra jellemző sárgulás jelentkezhet, mígnem az egész növény fakózöld színű nem lesz.
A Kéntöbblet tünetei:
Ritkábban fordul elő. Ilyenkor a levél szélétől befelé sárguló foltok jelenhetnek meg perzselésre utaló elhalással együtt. Apróbb, zömökebb levelek fejlődnek a növényen.
3. Mikroelemek
Vas (Fe):
A vasnak a növények légzésében, fotoszintézisében van szerepe. Fe2+ formában veszik fel a növények.
A Vas hiánytünetei:
A fiatal levelek érközti részei sárgulnak, de ezzel egyidejűleg az erek sötétzöldek maradnak.
A Vastöbblet tünetei:
A növény gyökere és hajtásának fejlődése gátolt lesz, levelek sötétzöldek.
Réz (Cu):
A növények életében végbemenő kémiai folyamatok lejátszódásában van szerepe. Részt vesz a fehérjeszintézisben.
A Réz hiánytünetei:
Először mindig a fiatal leveleken jelentkezik. A levelek kifakulnak, növény növekedése lelassul.
A Réztöbblet tünetei:
A tünetek nagyon hasonlóak a Vashiány tüneteihez.
Cink (Zn):
A nitrogén anyagcserénél és a növényi hormonok szabályozásában van szerepe. Zn2+-ion formában vehető fel a növények számára. Felvehetőségét a fémionok befolyásolják. Ha magasabb a talaj foszfortartalma, gátolt lehet a Cink felvétele.
A Cink hiánytünetei:
Hiánya először a levélerek klorózisán, majd a szövetek elhalásán mutatkozik. Gyakran látható csokros levélállás a növényeken.
A Cinkfelesleg tünetei:
Hasonlóak a Vas hiánytüneteihez, annyi különbséggel, hogy a jelenség a fiatal és idős leveleken egyaránt mutatkozik. A levelek jellemzően vörösesbarnára színeződnek. A növények növekedési erénye elmarad, majd végül elpusztul.
Liebig féle minimum elv
A növények egészséges fejlődéséhez szükség van valamennyi, az előbb felsorolt tápanyagra, a nekik megfelelő arányban. Egy- egy tápelem hiánya kedvezőtlenül befolyásolhatja fejlődésüket, megakadályozhatja a többi elem felvételét.
A szakirodalomban ennek kapcsán olvashatunk Liebig féle minimum elvről, mely kimondja, „Hiába van jelen egy adott tápanyag, ha egy másik nélkülözhetetlen tápelem nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre, mert ennek hiánya visszaveti a növényt a fejlődésben.”
(Just von Liebig, a mezőgazdasági kémia egyik alapítója.)
Ezt hivatott szemléltetni az alábbi ábra.
Itt a növénynek vasra van szüksége, s mindaddig ameddig ezt a szükségletét nem elégítjük ki, addig nem tud a többi tápelemből felvenni a kellő mennyiségben.
A „Liebig hatást” elkerülve valamennyi tápanyag utánpótlásra szolgáló tápoldat és műtrágya megvásárolható Gazdaboltunkban.
