Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Ősszel is vethetünk

Ősszel is vethetünk
Az ősz beálltával rendszerint alábbhagy a lelkesedésünk, kevesebb figyelmet fordítunk a kiskertre. 

Pedig ősszel is lehet vetni bizonyos zöldségféléket. Kevesen próbálkoznak vele, sokan talán nem is tudják, hogy mi a különbség az őszi és a tél alá vetés között.

Az őszi vetés lényege, hogy ekkor vetünk el zöldségeket, melyek megerősödve, de nem kifejlődve mennek bele a télbe, majd a hidegeket átvészelve, korán kezdik meg tavaszi fejlődésüket.

A tél alá vetés főként ott jöhet jól, ahol tavasszal a talaj szinte sáros, lassan szárad ki annyira, hogy megfelelő morzsalékos magágyat tudjunk készíteni. A tél alá vetés lényege inkább az időnyerés. A mag földbe kerül, de tél előtt nem kel ki, azaz akkor kell ezt megtennünk, amikor a hőmérséklet 5 fok alatt marad, de még nem fagy. Tavasszal azután a neki kedvező legkorábbi időpontban csírázni, majd fejlődni kezd a növény.

ŐSZI VETÉSRE olyan növényeket válasszunk, amelyek bírják a fagyokat. Ilyen például a saláta, a fagytűrő spenótfajták, a fokhagyma, néhány zöldborsófajta, a téli sarjadékhagyma. Ősz közepén, általában szeptember végén, október elején érdemes ezeket a szokásos módon elvetni.

Kerti tipp

A petrezselyem, a pasztinák, a sárgarépa esetében is lehet a tél alá vetést alkalmazni, de nem mindig sikeres a próbálkozás. Ritká­san kelhet ki a gyökérzöldség, vagy enyhe télen korán kikelhet, s mivel fagyot is kap, még abban az évben felmagozhat, nem ne­vel ehető gyökeret. Viszont amelyik kikel, hetekkel korábban hozhat zöldet - akár áp­rilisban szedhetünk friss petrezselyemlevelet és már májusban sárgarépát. Céklát, répát, mángoldot ne vessünk télre, mert tavasszal egyböl magszárat nevel.

Fontos, hogy a növény még a tél beáll­ta előtt kikeljen és megerősödjön, ezáltal képes átvészelni a telet. A hagyományos vetéshez, duggatáshoz képest akár egy-másfél hónappal korábban szedhetünk az így termesztett zöldségekből. A fokhagymát érdemes 30 centis sortávra és 10-15 centis tőtávra duggat­ni, ebből június végén, július elején már kész, érett fokhagyma szedhető, ráadásul általában nagyob­bak is a hagymák, mint tavaszi duggatáskor.

Hagymát a szokásos módon duggassunk, de arra figyeljünk tavasszal, hogy szedjük fel a zöld­hagymát, mert az őszi duggatású hagymát hideg hatás éri, mely során virágszárat fejleszt, azaz nem fejesedik ki a hagymája. A sóska évelő, de a spenótfajták között találni áttelelőt. Mindkettőt soronként vessük, ne túl sűrűn. A sóska előbb gyengébben fejlődik, míg a spenót gyorsabban. A saláta ismerten jól bírja a hideget, első zöldsé­günk a kertből a zöldhagyma, a retek mellett.

TÉL ALÁ VETÉSHEZ elsősorban olyan növényeket használhatunk, amelyeket kora tavasszal szoktunk vetni, azaz egyébként is bírják a hidegebb időt. Igy járhatunk el a saláta, spenót, sóska esetében is. A lényeg, hogy olyan hidegben vessünk, hogy a magvak ne induljanak fejlődésnek. Ezek ideális esetben tél végéig nyugalmi állapotban várják majd a tavaszt, hogy a talaj víztartalma hatására meg­duzzadjanak, a kezdődő melegedés mellett pedig kicsírázzanak, majd növekedni kezdjenek. Végered­ményben a mák vetése is tekinthető tél alá vetés­nek, ugyanis február végén sokszor a hóra szórják, mégis kikel, fejlődik.

Ha mégsem sikerülne az átteleltetés, ne csüg­gedjünk! A tavaszi, hagyományos vetéssel pótol­hatjuk a hiányt. Viszont ha bejön, úgy hetekkel, hónapokkal korábban juthatunk zöldséghez.

Forrás: Kerti Hírmondó, Mátyás Dominik