Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Mivel töltsem fel a magaságyást?

 Mivel töltsem fel a magaságyást?

Egyre elterjedtebb hazánkban is az emelt ágyásos kertművelés, ami háztáji kertekben, szűkös helyeken, vagy problémás talajokon egy nagyszerű módszer jó minőségű növények termesztésére.
 

A módszer nem bonyolult, ahogy a neve is mutatja, a talajszinttől feljebb emelt kertrészletről van szó. Egy fa, vagy fémkeret feltöltve általad meghatározott típusú termőfölddel, kint a természetben, ugyanakkor kissé elszeparálva attól, ezáltal jobban képes lehetsz irányítani, hogy mi történik a növényeiddel.

Miért éri meg ezzel foglalkozni?

Sok oka van, de ezek közül a két legfontosabb az a:

  • Jobb/egyedi talajminőség – te állíthatod be, hogy milyen talaj legyen, viszonylag könnyedén tudod javítani a föld szerkezetét, tápanyagtartalmát, minőségét. Emelt ágyásban termelhetsz olyat is, aminek a helyi talajod nem megfelelő.
  • Kényelem – felejtsd el a hasogató derekat, nem kell térdelve, vagy hajlongva gyomlálni, ha derékmagasságban van a talajszint.

Mekkora méretű magaságyásra van szükségem?

Természetesen minden az igényektől és a lehetőségektől függ, így mindenekelőtt végig kell gondolnod ezeket.

  • Mekkora területen szeretnél termelni?
  • Milyen típusú növényt ültetnél az ágyásba? Mélyre nyúló, vagy felszínhez közeli gyökérzettel rendelkeznek?
  • Milyen a talajod? Nehezen terem meg rajta bármi is, vagy csak egy kicsit kell javítani rajta?
  • Mennyire vennéd kényelmesre a figurát? Nem bánod ha kapálnod kell, ha le kell térdelni a növények mellé, vagy bőven elég a derekadnak, ha nem kell hajolgatnod és kényelmesen, állva is tudsz a növényekkel foglalkozni?

A fenti kérdések megválaszolása után több opciód lehet. A hosszúság adott, akkorát választasz, amennyi elfér, amennyire szükséged van és amit kényelmesen körbe tudsz járni, illetve elfér akár egy talicska is két ágyás között.
A szélesség fontos, lényeges hogy kényelmesen be tudj nyúlni a közepére mindkét oldalról, jellemzően 60-80 centiméter széles darabokban érdemes gondolkodni. A magasság lesz számodra a legérdekesebb, az elérhető magaságyások közül a legegyszerűbbek a szimpla deszka keretek, amelyek ~20 centi magasak, ezt csupán fel kell tölteni egy vastag réteg termőfölddel, komposszttal, virágfölddel. Ahogy haladunk a magasságban és elérkezünk a 40-60-80 centiméteres darabokhoz, úgy kap egyre nagyobb szerepet a rétegezés.

Hova tegyem a magaságyást?

Néhány fontos dolog van, amit észben kell tartanod. 
Könnyű megközelíthetőség: ahogy az előbb írtuk, tudd kényelmesen körbejárni talicskával is az ágyást.
Megfelelő szélvédelem: fél-egy méterrel a felszín fölötti akár a szelek is máshogy fújhatnak, figyelj erre, hisz ami egy kifejlett növénynek meg se kottyan, az egy zsenge palántát elpusztíthat. (vagy a helyszínt gondold át, vagy pedig gondoskodj valamilyen szélvédő alkalmatosságról)
Megfelelő vízelvezetés: a magaságyásban az a jó, hogy nem tudod túlöntözni a növényeidet, a felesleg egyszerűen alul kifolyik, elfolyik, azonban nem mindegy, hogy ez utána a kerti utat árasztja el, vagy a gyümölcsfa alá ömlik.

A magaságyás rétegrendje

Ennyi bevezető után jöjjön is pontosan, hogy miképp és mivel töltsd fel ágyásaidat.

A kisebb, arasznyi magas ágyásokkal könnyebb dolgod lesz, főleg ősszel. Ha tele tudod hordani lehullott falevéllel őket, akár 30-40 centiméter magasan és ezt beteríted egy vékony komposzt réteggel, akkor ebből tavaszra szinte semmi sem marad és tökéletes alapot nyújt az ültetéshez. Ugyancsak jó megoldás lehet az érett trágya, nagy szemű szitán átrostált félig kész komposzt is, amely ősztől tavaszig tovább tud bomlani.

Fontos – néhány fa levele nem alkalmas erre a feladatra. Ezek is komposztálhatók természetesen, de a bennük lévő természetes toxinok csírázásgátló hatással bírnak, ezeket érdemes egy szezonra külön tárolni – ilyenek a dió és vadgesztenye. Egy másik részük pedig egyszerűen csak jóval nehezebben bomlik le, mint a többi falevél – ezek pedig a bükk, tölgy, magyal. Egy hagyományos komposzthalomra is mehetnek, ha nem forog minden gondolatod a komposztálás körül, akkor végső soron nagy kárt nem fognak okozni, de a magaságyásod első szezonját megnehezíthetik. Érdemes egy gyors keresést csinálnod az interneten, hogy a telkeden lévő fákkal mi a helyzet. Amennyiben vegyesen kerül be mindenféle falevél, akkor – a diót leszámítva – nyugodtan használhatod őket.

Sokkal érdekesebb viszont a magasabb ágyásoknak a helyzete, amelyek rengeteg anyagot képesek elnyelni, nézzük meg, hogy milyen sorrendbe jöjjenek bele a rétegek.

Nulladik rétegnek használhatsz hagyományos barna kartonpapírt több centi vastagon, ennek az lesz a szerepe, hogy megakadályozza, hogy a gyomnövények feltörjenek. Ez hamar el fog bomlani, ne aggódj miatta.
Ha volt már gondod velük, akkor ide jöhet még vakondháló is. Ez a réteg a legkisebb magaságyásoknál még inkább javasolt!

Első rétegnek jöhetnek a vastagabb gallyak, ágak, korhadt farönkök is akár. Ide nagyon lassan lebomló anyagok kerüljenek, amelyek hosszú évekig a talaj mélyén maradnak és szivacsként szívják magukba a vizet, valamint tökéletes élőhelyet biztosítanak a hasznos baktériumok, gombák számára.

 

Ezt kövesse könnyen lebomló szerves hulladék, gyomok, konyhai hulladék, évelő virágok, szalma, fűnyesedék stb. Ezek tavaszra nagyrészt eltűnnek, bomlásuk során télen is hőt termelnek, így életben tartva az ágyást. Mivel egy magaságyás rengeteg anyagot „eszik meg” ez az alsó két réteg nagyszerű lehetőség arra, hogy eltüntesd benne azokat az erősebb, fásabb anyagokat, amelyeket egy örökkévalóság lenne komposztálni és máshogy nem tudod hasznosítani őket. Tuja ágak, fenyő, tüskés bokrok – kis mennyiségben nagyjából bármi elfér az ágyás aljában.

Harmadik rétegben jöhet érett komposzt (nem szükséges nagyon rostálni), valamint ha van érett trágya az is kiváló adalék lehet. A legjobb az érett istállótrágya, amely szalmával is kevert.

Negyedik rétegben jöhet végül az a közeg, amibe a növények kerülnek majd. Ez lehet palántaföld, virágföld, finomra rostált érett komposzt is akár. 

Az arányok nagyjából úgy oszoljanak meg, hogy 40+25+25+25 százalék, ami egy 80 centis ágyásnál 30+20+20+20 centimétert jelent – igen, jól látod, a 4 réteg együtt magasabb, mint az ágyás, ez nem véletlen. 
Bármennyire tömörítetted is az első réteget, a fölötte lévő anyagok le fognak esni ahogy jön rá az eső, valamint tömörödni fog az egész ágyás. Attól függően, hogy mit és mennyit raktál bele készülj rá, hogy esetleg még kevés is lesz és tavasszal, mielőtt ültetnél után kell töltened akár újabb 5-10-20 centiméternyi termőfölddel.

Végezetül érdemes mulcsoznod az ágyást, hogy megakadályozd annak kiszáradását, valamint azt, hogy a szél elhordja a termőréteget, no és hogy megkíméld magad a gyomlálástól.
Pro tipp, hogy még élettel telibb legyen a magaságyásod – gyűjts össze néhány marék földigilisztát és dobd őket az ágyásra! Leásnak a mélybe, folyamatosan forgatják a talajt és segítenek a második rétegben lévő anyagok elbontásában, a trágyájuk pedig a lehető legjobb növény tápanyag!

Tartalomhoz tartozó címkék: Park- és kertépítés