Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Hogyan válassz vetőmagot?

Hogyan válassz vetőmagot?
Előző bejegyzésünkben azzal foglalkoztunk, hogy hogyan is érdemes megtervezni kertünket, most egy konkrétabb dologról lesz szó, mégpedig arról, hogy hogyan válasszunk megfelelő szaporítóanyagot?

Habár a cím megtévesztő lehet, nem feltétlenül csak vetőmagokról fog szó esni, hiszen például a tormát talpgyökereiről, a fokhagymát a gerezdjeiről, a burgonyát pedig gumóról szoktuk szaporítani. Természetesen vannak olyan növények, amelyeket vagy magról vagy magoncról szaporítunk (illetve dughagymáról). Ilyen a spárga vagy a hagymafélék, azonban azt jó tudni, hogy a hagymaféléket is alapvetően magvetéssel állítjuk elő a termesztés előtti évben, azonban ezt kezdő kertészeknek nem ajánlom, sokkal nagyobb sikereket fognak elérni dughagymáról való szaporítással.

Gyakori kérdések vetőmag vásárlással kapcsolatban

Milyen magot vásároljak?
A vetőmag nyilvánvalóan az egész termesztést befolyásolni fogja ezért nagyon fontos, hogy államilag minősített vetőmagot vásároljunk, mert így garantált, hogy valóban olyan fajtát fogunk vetni, amilyet vásároltunk.

Hogyan „működik” a mag?
Amint a talaj eléri az adott növényfaj megfelelő csírázási hőmérsékletét, a mag a benne tartalékolt tápanyagot felhasználva kifejleszti a csíranövényt.

Free Nature Bud photo and picture

Hány darab mag van egy tasakban?
A vetőmagok csomagolásán jellemzően nem darab van megadva, hanem a tömeg. Ennek a praktikus oka az, hogy a növények ezermagtömege szakirodalmak által megadott, így könnyen utána tudunk nézni, hogy az körülbelül hány magot tartalmazhat, továbbá a tömeg a mag minőségére is utalhat, hiszen ha egy vetőmag tömege nagymértékben elmarad a szakirodalmi adatoktól, akkor nem sok jóra számíthatunk.

Ha felmagzik a növényem, jövőre elvethetem a magjait?
Természetesen el lehet vetni az úgynevezett „fogott” magokat, azonban azt fontos tudni, hogy a mag a megtermékenyített virágból származik, így tartalmazza az anya- és az apanövény genetikai tulajdonságait is, így nagy valószínűséggel el fog térni attól a fajtától, amit az eredeti növényünkről szedtünk. Ezek az újravetett növények jellemzően elmaradnak az eredeti fajta tulajdonságaitól, továbbá fennáll a veszélye annak is, hogy bizonyos maggal terjedő kórokozókat felszaporítunk a kertünkben.

Helyre vessek vagy palántát neveljek?
Helyrevetés:

  • Előnyök:

Nyilvánvaló, hogy az állandó helyre vetéssel sok macerát megspórolhatunk magunknak, hiszen ebben az esetben a nem kell bajlódnunk a palántázó tálcákkal vagy a palántafölddel többek közt. A helyrevetés előnye az is, hogy ezek a növények erősebb gyökérzetet nevelnek, ezáltal jobb szárazságtűrő képességgel vérteződnek fel, ami a mostani trendek tükrében elég nagy előny lehet.

  • Hátrányok:

Hátránya a helyrevetésnek, hogy nehezebb kiszámítani, hogy mennyi növényünk fog kikelni, így mindenképp szükséges egy utólagos tőszám beállítás. Természetesen a másik nagy ellenségünk a helyrevetéskor az időjárás. Az elmúlt évek áprilisaiban rendre jön egy erős szállított fagy, ami megtizedelheti a nem megerősödött állományokat.

Palántázás

  • Előnyök:

Biztonságosabb termesztési mód, hiszen szabályozott körülmények közt neveljük a kis növényeinket, amíg elég erősek nem lesznek a kiültetéshez. További előny, hogy a helyrevetéssel ellentéten sokkal egyöntetűbb állományt kapunk.

  • Hátrányok:

Ahogy azt fentebb is említettük, a helyrevetéshez viszonyítva jóval nagyobb az eszközigénye, ezért drágább is.
Free Greenhouse Agriculture photo and picture

Mi az az F1 hibrid?
A szelektíven tenyésztett magokat jelölik így. Ezek a fajták kimagasló tulajdonságokkal rendelkeznek, mesterséges keresztbeporzással hozzák létre őket és a 2 szülő fajta legjobb tulajdonságait tartalmazza.

 

A zöldégnövények legfontosabb adatai

A következő táblázatban igyekeztünk összeszedni pár zöldségnövény legfontosabb tulajdonságát:

 

Csírázóképességi idő (év)

Minimális csírázási hőfok (°C)

Ezermagtömeg (g)

Bab

3 – 4

3 – 4

100 - 500

Borsó

4 – 5

1 – 2

100 – 300

Cékla

3 – 4

4 – 5

13 – 22

Csemegekukorica

4 – 5

8 – 10

43 – 380

Görögdinnye

6 – 8

15 – 17

30 – 100

Póréhagyma

2 – 3

2 – 3

2,2 – 3,7

Metélőhagyma

1

-         

0,8 – 1

Vöröshagyma

2 – 3

4 – 5

3 - 4

Káposztafélék

4 – 5

2 – 3

3 – 6

Paprika

3 – 4

15 – 17

5 – 7

Paradicsom

5 – 6

10 – 12

2,5 – 3

Pasztinák

1

2 – 3

3 – 4

Petrezselyem

2 – 3

3 – 4

1,2 – 1,8

Retek

3 – 4

1 – 2

7 – 10

Fejessaláta

4 – 5

1 – 2

0,8 – 1,2

Sárgarépa

3 – 4

4 – 5

1 – 1,4

Sóska

3 – 4

1 – 2

0,7 – 1,2

Spárgatök

6 – 8

10 – 12

150 – 500

Uborka

6 – 8

14 – 16

20 – 30

Zeller

4 – 6

3 – 4

0,4 – 0,5

 

Válogass kínálatunkból, hogy te is a saját kerted profi gazdája lehess! 
Tartalomhoz tartozó címkék: Ültetvény Zöldségtermesztés