Árnyékoló hálókat először a mezőgazdaságban kezdtek el használni. Rengeteg előnyös tulajdonsággal bírnak, amelyek alkalmassá teszik erre. Többek között az új árnyékolók – más néven belátáskorlátozók – UV álló adalékkal készülnek, így több éven keresztül sem foszlanak szét. A mezőgazdaságban leginkább a növények védelmét szolgálja. Megóvja a növényeket a nap káros sugaraitól, csökkenti az erős napsütés okozta perzselésektől, véd az erős szél ellen.

Árnyékoló háló tuja helyett?

Árnyékoló háló felrakása

Az árnyékoló hálók (raschel hálók) szépen lassan megjelentek már Magyarországon is a kertesházakban, lakások teraszán is. Ahogy a tujasorok kezdenek eltűnni, úgy jelennek meg sorra az árnyékoló hálók. Felhelyezése nagyon egyszerű. Gyorskötözővel , madzaggal vagy Fixatex rögzítő kapoccsal lehet felhelyezni.

Az árnyékoló hálónak a kertekben, teraszokon is nagy hasznát vesszük. Célja a kerítésen történő átlátás megakadályozása illetve az árnyékolás. Emellett esztétikai, dekorációs célt is betölt. Elmúltak azok az idők, amikor raschel zsák szerű anyagokból feltettünk zöldhálót a kerítésre. Ma már nagyon szép és masszív árnyékolóhálók kaphatóak a piacon. A Nortene márkájú árnyékolóhálók például garanciát jelentenek a minőségre.

Néhány példa az árnyékoló háló otthon történő felhasználására

Árnyékoló háló tuja helyett?Nézzük meg milyen nehézségekkel kell szembenéznünk, mire kell odafigyelnünk, ha a tujákat, pikkelylevelű örökzöldeket választjuk az árnyékoló hálók helyett

Pikkelylevelű örökzöldek száradását és barnulását okozó tényezők:

Sajnos gyakori jelenség, hogy örökzöld növényeink kezdetben száradnak vagy barnulnak, később pedig teljesen ki is pusztulnak. A kialakult helyzetet okozhatják élettani problémák vagy valamilyen károsító esetleg károsítók, de az sem egyedülálló jelenség, hogy ezek együttesen gyengítik a növényünket.

Árnyékoló háló tuja helyett?

A leggyakoribb élettani problémák a teljesség igénye nélkül a következők:

• Túl kevés víz, légköri aszály

Különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy ezek a növények a téli időszakban is igénylik a csapadékot. Egy nagyon száraz téli időszakot követően a tavaszi egyébként természetes lombhullás ijesztő méretek ölthet. A légköri aszály hatására a hajtások elkezdhetnek száradni.

• Túl sok vizet kap a növény, pangó víz

Hasonlóan nagy gond lehet a túlzott csapadék. Mély fekvésű helyre kerül a növény ahol megáll a csapadék vagy egy eresz közelébe, ahol egy tartósan csapadékos időszakban megáll a víz.

• Nem kap elegendő napfényt

Ha túl árnyékos helyre ültetjük a növényünket akkor előfordulhat, hogy a belső részek és a fényhez nem jutó részek elszáradnak.

• Gyomirtók nem megfelelő használata

Elsodródott gyomirtó szer a házi kertben okozhat száradást, deformációt a hajtásokon. Nem csak a gyomirtó szerek, hanem általánosságban a növényvédő szerek rendeltetéstől eltérő használata okozhat ilyen problémát.

• Kipufogó gáz

A rendszeres forró kipufogó gáz okozhat perzseléses tüneteket.

• Kutyavizelet

Sokszor megfeledkezünk róla, azonban ez is egy gyakori oka a növények száradásának. Értelemszerűen ilyenkor csak a vizelet által érintett területen alakulnak ki a tünetek, nem az egész növény szárad, pusztul de az esztétikai kár így is igen jelentős lehet.

• Tápanyag hiány

Ahogy az összes növénynél itt is nagyon kényes egyensúlyt kell fenntartanunk a tápanyagellátásban, szerencsére kiváló komplex örökzöld trágyák léteznek, amelyek megkönnyítik a dolgunkat ezen a téren.
A fenti felsorolásból jól látszik, hogy nagyon igényes növényekről van szó, amelyek ráadásul nem őshonosak, tehát gyakran a talaj minősége vagy szerkezete sem a legmegfelelőbb számukra.

Az élettani okokon kívül természetesen rengeteg kór és kártevő nehezíti azok dolgát akik valamilyen pikkelylevelű örökzöldet szeretnének a kertjük díszeként tartani.

Ezen növényeken a következő betegségek alakulhatnak ki:

• A tuja didimaszcellás pikkelylevél barnulása

Tujafélék betegsége, leginkább a nyugati tuja és az óriás tuja fogékony rá. Kora tavasszal kezdődően tapasztalhatjuk a pikkelylevelek sárgulását, barnulását később pedig egész hajtások mutathatják a tüneteket. A fertőzött részeket erősen vágjuk vissza tavasszal, növényvédelmi kezelés is ajánlott.

• A tuja kabatíniás hajtás- és ágpusztulása

Tujaféléken, borókán és hamisciprusokon fordul leginkább elő. Már februártól megjelenhetnek a tünetek, a hajtáscsúcsok sárgulnak, szürkés-barnás elszíneződést mutatnak, elhalnak. A fás részeken besüppedő foltok jelennek meg. A kórokozó kedveli a csapadékos időt és a magas páratartalmat, valamint érdemes tudni azt is, hogy a betegség gyakran kálcium és magnézium hiányos növényeken alakul ki. Célszerű elkerülni a túl sűrű növényállományt. Védekezés képpen először is távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, majd 7-10 naponként végezzünk növényvédő szeres kezelést is.

• A tuja pesztalóciopsziszos hajtás- és ágpusztulása

Gyengült, idős növények jellemző betegsége. Hajtáscsúcsból induló sárgulás, barnulás jellemzi. A fertőzött részeken apró fekete pontok jelennek meg. A betegség könnyen megelőzhető optimális tápanyag-ellátással és az élettani stresszorok kiiktatásával.

• A leylandi ciprus szeirídiumos hajtás- és ágpusztulása

A törzstől induló, a hajtáscsúcsok felé tartó elhalás. Mivel sebeken keresztül fertőz, gyakori velejárója a rákos sebek kialakulása és a mézgafolyás. Meleg, párás időben nagyobb a veszélye a betegség kialakulásának. Fontos hogy a fertőzött részeket eltávolítsuk és a sebeket kezeljük.
 

Ezeken felül természetesen több kártevő is van, amely akár teljes növények pusztulását is okozhatja.

A legfontosabb kártevők a pikkelylevelű örökzöldeken a következők:

• Pajzstetvek

Szívogatásukkal rontják a növény általános kondícióját és mézharmatot termelnek amin könnyen megtelepszik a korompenész. Az ellenük való védekezés igen nehéz, felszívódó növényvédő szereket tudunk csak alkalmazni.

• Tujafúró aranymoly

A pikkelyek közé helyezi a tojásait, majd az ezekből kelő lárvák berágnak és üregessé teszik a hajtást. A károsított hajtás elhal. Az ellene való védekezés szintén nehéz, fontos a szellős növényállomány, a növények megfelelő tápanyag és vízellátása továbbá nyírása, a növényvédelmi kezeléseket pedig időzíteni kell.

• Boróka-tarkadíszbogár

A legyengült növényeket kedveli. A lárvái kezdetben a kéreg alatt, később a fatestben rágnak. Jellegzetes „D” alakú röpnyílása van. Gyakorlatilag az egyetlen jelenleg ismert megfelelő védekezési mód ellene a károsított növény megsemmisítése.

• Borókaszú

Egészséges növényeken a hajtásokat károsítja, a legyengült növényeken azonban egyéb részeken is károsíthat. Legnagyobb kárt azzal okoz, hogy terjeszti a leylandi ciprus szeirídiumos hajtás- és ágpusztulását okozó kórokozót. A rovar elleni védekezés sajnos itt is rendkívül körülményes, célszerű elpusztítani a károsított részeket, végső esetben az egész növényt.

• Takácsatka

Jellemzően a meleg száraz nyarakon jelenik meg tömegesen. Jellegzetes szövedéket készít. Szívogat, ezzel felborítja a növény vízháztartását, a túlzott párologtatás miatt a növény kiszárad. Kémiai védekezés alkalmazható, fontos hogy specifikus atkaölő szert használjunk.

A fentiekből jól érzékelhető, hogy a pikkelylevelű örökzöldek tartásához komoly odafigyelés szükséges. Ha a célunk a növénnyel az, hogy a kerítésünk mellett ne láthassanak be mindenképp célszerű egy árnyékoló hálót a kerítésünkre tenni, hiszen egyrészt ez addig is takarást biztosít, amíg megnőnek a növényeink illetve akkor is, ha azok közül egy vagy több kipusztulna.